Nyelvi kód: ta-LK
Nyelv és sajátosságai: A tamil (ta-LK) egy dravida nyelv, amelyet túlnyomórészt Indiában és Srí Lankán beszélnek. A srí lankai tamil egy sajátos dialektus, amely hangzásban és szókincsben némileg különbözik az indiai tamiltól.
Kiejtés: Ez a dialektus gazdag konsonáns készlettel rendelkezik, beleértve a plosívákat, nazálisokat, folyékony hangokat, frikativákat és approximánsokat. A srí lankai tamil dialektusban a zöngétlen plosívák /p/, /t/, /k/ és a zöngés plosívák /b/, /d/, /g/ aspiráció nélkül ejtődnek.
Magánhangzó hangzások: A Srí Lankán beszélt dialektus tíz magánhangzóból áll, öt rövid és öt hosszú. Ezeknek a magánhangzóknak az ejtése a környező fonetikai környezettől függően változhat. Bizonyos magánhangzó-hangzások, amelyek az indiai verzióban gyakoriak, nem feltétlenül találhatók meg a srí lankai dialektusban.
Retroflex Approximáns: Ennek a változatnak egy jellegzetes vonása a retroflex approximáns /ɻ/ használata, amely hang számos nyelvben nem található meg. Az ejtése úgy történik, hogy a nyelvet felfelé görbítjük a kemény íny felé.
Szóhangsúly: A szavak kezdeti szótagjának folyamatos hangsúlyozása a srí lankai nyelvi variáció kulcsfontosságú jellemzője, ami megkülönbözteti azt indiai megfelelőjétől.
A sinhál nyelv hatása: Tekintettel a sinhál nyelv többségi státuszára Srí Lankán, a helyi dialektusra gyakorolt hatása elkerülhetetlen, nyilvánvaló fonetikai változásokat és kölcsönszavak beépülését eredményezve.
Szintró folyamat: A szöveg beszéddé alakítása ebben a dialektusban magában foglalja ezeknek az egyedi fonetikai jellemzőknek a pontos ábrázolását. A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok fejlődésével ez a folyamat jelentősen javult, lehetővé téve a natív beszélőkhöz hasonló hangok generálását.
Egyéb ékezetek
- indián
- malajziai
- Srí lankai
- szingapúri